Honnan tudod, hogy társadalmi elvárások miatt szenvedsz?

 

A társadalmi elvárások egy nagyon fontos, ugyanakkor nehéz téma. Azt tapasztalom, hogy kéz a kézben jár a megfelelési kényszerrel és az önbizalomhiánnyal – így alkotva egy gyönyörű hármas egységet.

Ám van még egy nehezítő körülmény: nehéz észrevenni.

Ahhoz pedig, hogy letedd, sokszor évek vagy évtizedek munkája szükséges. Hiszen már a gyermekkorban elkezdődik, akár az óvodában, akár az iskolában és végigkíséri az egész életünket. Úgy rakódnak egymásra, mint puha hóréteg, egészen addig, amíg végül óriásira duzzad és lavinává változik.

Mit lehet hát tenni…?

 

Honnan tudod, hogy társadalmi elvárásokkal van dolgod? 

Valójában nagyon egyszerű. Amikor azt gondolod, hogy húsz, harminc, negyven, ötven (és még sorolhatnám) évesen itt kellene tartanod, ezekkel az anyagi javakkal és tapasztalatokkal kellene rendelkezned, akkor egy társadalmi elvárás munkál benned.

Ez iszonyat frusztráló!

Arról nem beszélve, hogy erős megfelelési kényszert generál karrierszinten, pénzügyileg és a párkapcsolatokban is.

Gondolj bele!

Társadalmi elvárás ma már az is, hogyan kell egy nőnek és egy férfinak kinéznie. Minden a külsőségekről szól, ami egy folyamatos versenyben tartja az embereket. Rákényszeríti, hogy kifelé figyeljenek és ne magukra…

Ismerős?

Hiába érzed, hogy a szíved ellen mész, a társadalom miatt egyszerűen képtelen vagy máshogy tenni…

A társadalmi elvárások miatt magaddal szemben mész...

 

Ezek mögött a tünetek mögött általában társadalmi elvárás áll 

Rengeteg olyan ügyfelem volt már az évek során, akik egy adott problémával érkeztek hozzám, és legtöbbször társadalmi elvárás volt mögötte. Nekik azonban fogalmuk sem volt róla, hogy ettől szenvednek.

Talán neked sincs!

Onnan tudod felismerni, hogy:

  • frusztrált vagy,
  • dühös vagy,
  • nincs meg a munka-magánélet egyensúlya,
  • azt érzed, hogy valami nem oké,
  • boldognak kellene lenned, mert mindened megvan, de nem vagy az.

Ezek mind-mind rendkívül beszédes jelek, és nagyon sok esetben, általában 80-90%-ban társadalmi elvárás, megfelelési kényszer van mögötte.

 

Miért pusztítóak a társadalmi elvárások? 

Az emberek azért nem ismerik fel, mert nincs meg hozzá a tudásuk és a rálátásuk. Ugyanis eddig senki nem tanította meg nekik. Aztán amikor eljönnek egy-egy tanfolyamra és megvilágosodnak.

Meglátják, miben éltek eddig.

Hogy mások szabályai szerint működtek: édesanya, édesapa, párkapcsolat, társak, tanárok stb. Mindenkire hallgattak, csak magukra nem.

Az én első 20 évem abszolút erről szólt. Mert gyermekként az van bennünk, hogy anyu és apu mindent tud, ami teljesen normális – pszichológiailag és fejlődéslélektanilag is rendben van. Aztán rájövünk arra: nem biztos, hogy anya meg apa olyan jól tudja, mi a jó nekem.

Itt jön be a kérdés: elég bátor vagyok a saját céljaimra hallgatni?

És nagyon sok ember elbukik, mert nem.

Sokan csak 50-60 évesen kezdenek el a saját szívükre hallgatni és egy teljesen új életet kezdeni. Mert jön egy betegség. Jön egy válás. Vagy jön egy kirúgás. Legtöbbször ennek hatására mondják azt: na, most vagy soha!

Emellett azonban vannak olyanok is, akik az egész életüket leélik úgy, hogy egyszer nem jut eszükbe: én mit akarok? Remélem, te nem szeretnél közéjük tartozni. Ahhoz, hogy azon az úton járhass, ami neked rendeltetett, először meg kell ismerned önmagadat, a szívedre kell hallgatnod, illetve kell egyfajta bátorság és önbizalom is.

Ezeket kell fejleszteni.

Hogyan tudod elengedni a társadalmi elvárásokat?

 

Ha mások elvárásai szerint élsz… 

Mivel nem a saját utadat járod, elindul egy negatív érzelmi spirál. Frusztráció, düh, versengés, összehasonlítgatás önmagadat másokkal, csökkenő önértékelés, harag, indulatok, negativitás, keserűség, rosszindulat mások felé, cinizmus, ítélkezés, kapcsolatok rombolás, negatív jövőkép stb.

Ezek mind ott szoktak lenni az emberben…

A kérdés csak az: kinél milyen arányban?

Ami a legnagyobb probléma, hogy sosem fogsz kiteljesedni. Sosem fogod azt érezni, hogy elég. Mert elérsz egy szintet, például megveszed az áhított autót, de utána egy házra vágysz. Megveszed a házat, utána kellene egy nyaraló is. Vagy: eddig kerestél egy adott összeget, holnap már duplaannyit akarsz keresni, holnapután meg triplaannyit.

A boldogtalanságnak az elvárás az oka…

Hogy meg akarsz felelni…

Közben pedig elfelejted, hogy nem azt az életet éled, amit neked rendeltek.

 

Az én társadalmi elvárásaim 

Amikor kijöttem az egyetemről, sok évfolyamtársamnak gyermeke lett. Azonnal éreztem a nyomást, hogy nekem is ezt kellene csinálni: gyermeket szülni. De nem! Rájöttem, hogy még nincs itt az idő.

Mert azt kell megérteni, hogy mindenkinek más a fejlődési folyamata.

Más az élettörténete…

Ismerek olyan negyvenes hölgyeket, akik csak azért szülnek, mert „már kellene”. És nem azért, mert szeretne. Pedig ez megint egy csomó rombolással jár a gyerek felé. Arról nem beszélve, hogy ő sem fogja soha jól érezni magát, mert kényszerből lett anya.

Ha neki nem kell…

Ha nem érzi…

Ha nem akarja…

Akkor inkább ne tegye! Csak sokan nem merik ezt felvállalni. Sőt, néha fel sem ismerik, hogy valójában nem is a saját akaratuk szerint cselekednek.

 

Én ezekkel küzdöttem meg 

Nőként nem lehetek sikeres vállalkozó.

Választanom kell a dolgok között.

A nő főzzön, mosson, takarítson.

Húsz évesen már rég itt kellene tartanom…

Harminc évesen már rég itt kellene tartanom…

Nekem nagyon nehéz volt elengedni ezeket. Ám amikor megtörtént, akkor végtelen szabadságot éreztem. Hiszen, mint mondtam, minden embernek más a fejlődési folyamata. Én jelenleg abban a szakaszban vagyok, hogy a munkában szeretnék érvényesülni nagyobb százalékban.

Persze azt is látom, mikor kerül majd előtérbe a magánélet és a család. De tudom, hogy nekem ezt kell megélnem, amiben most vagyok. Különben a következő életszakaszmra nem fogok tudni 100%-ban odafigyelni, mert még nem teljesítettem be az előzőt.

Fontos ezt felvállalni…

És megengedni…

 

Hogyan érheted ezt el? 

Lerázni a társadalmi elvárásokat és a saját akaratod szerint élni egy nagyon erős önismereti folyamat következménye. Ha nem indulsz el lassan ezen az ösvényen, csak tovább fogsz szenvedni.

Érzelmileg kibillensz.

Nem lesz harmónia az életedben.

Folyton stresszelsz és feszült leszel.

Beindulnak a testi elváltozások, szervi problémák.

Nem egyszerű a téma, nem kettő nap és nem is kettő év kidolgozni, ugyanakkor nagyon megéri foglalkozni vele. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy azt csinálod, amit te szeretnél, vagy azt, amit mások elvárnak tőled.

Nem mindegy, hogyan kelsz fel reggelente…

Ahogy az sem, mennyire vagy elégedett és felszabadult…

Mint mondtam: kezdetben az önismereten kell dolgozni. Először meg kell látnod, ki vagy te és mit akarsz az élettől. Azután jöhet az életcélod megismerése, végül elkezdheted a munkát a társadalmi elvárásokkal.

Ehhez kínál óriási segítséget az a VIP klub, amelyet a könyvem megjelenése után fogok indítani. Minden hónapban egy-egy témát fogunk boncolgatni, meditációkkal és gyakorlatokkal feldolgozni.

Részletek: HAMAROSAN!

Addig is sok erőt és kitartást kívánok az önmunkához. Tudd, hogy az önmagadba fektetett energia mindig megtérül.

Szeretettel,

Mariann

 

***

Hasznosnak vagy figyelemfelkeltőnek találtad a cikket? Küldd tovább annak az ismerősödnek, akinek szintén segítséget jelenthet.

***

Ha érdekelnek a tréningjeim, képzéseim, kattints az Eseménynaptárra

Itt pedig az online is elérhető tananyagokat találod.  Nézd meg az eseménynaptáramat, és várlak szeretettel azon a programon, amit megszólít, amit magadénak érzel.

 

 


Kolozsi Mariann
Kolozsi Mariann

2012 óta segítek ügyfeleim életvezetési problémáin Theta Healing® tanárként és Business Coachként. Ez idő alatt a módszereim számtalan különböző élethelyzetben segítettek. Lehetett szó akár egy szakítás utáni önbizalomválságról vagy egy cégvezetőt felemésztő stresszhelyzetről. Én a spirituális félrevezetések helyett egy valódi önismereten alapuló eszközt adok a kezedbe, amellyel felépíthetsz egy jobb életet.