Ügyfelem Crohn-betegséggel jött az Intuitív anatómia tanfolyamra. Számára már nem volt más megoldás, le kellett tennie végre gyermekkori traumáit. A nevét megváltoztattam, ám az esetét változatlan formában közlöm.
A Crohn-betegség az emésztőrendszer gyulladásos állapota. Érintett a vékonybél, a vastagbél, adott esetben pedig a nyelőcső, a tápcsatorna és a gyomor is. Kialakulása ismeretlen.
Hogyan néz ki ez a mindennapokban?
Az attól függ, hogy a betegség milyen stádiumban, milyen fokozatban van. Zolinál olyan mértékű volt már, hogy az egész életére, életminőségére rányomta a bélyegét. Boldogtalanná és elkeseredetté tette.
Szinte sehova nem tudott elmenni.
Veszélyben volt az állása.
Nem volt párkapcsolata.
Mindezt azért, mert egyszerűen képtelen volt teljes életet élni a betegség miatt. Folyton hasmenés kínozta. Ideje meghatározó részét a mosdóban töltötte. Hosszabb időre szinte el sem tudott távolodni tőle.
Jól tudta: egyetlen lehetősége van már csak…
Megtalálni betegségének lelki okát.
Be kell végre látnunk, hogy „egy embert meggyógyítani” nem annyit jelent, mint a régi állapotot visszaállítani, hiszen éppen az idézte elő a betegséget; a gyógyítás sokkal inkább az öntudat kitágítása, egy új és életigenlő út megválasztása révén érhető el. Amíg ezt meg nem tanuljuk, továbbra is szükségünk van a betegségre. – Kurt Tepperwein
Zoli és az Intuitív anatómia tanfolyam
Zolinak rendkívül korlátozottá tette az életvitelét a betegség, mégis beiratkozott az Intuitív anatómia tanfolyamra és elkezdett önmagán dolgozni a Theta Healing meditációval.
Még ebben a kilátástalan helyzetben is tudott honnan erőt meríteni. Elképesztő akarat, elszántság, erő és kitartás volt benne. Jó volt látni, hogy ennyire elhivatott és töretlen.
Rengeteget dolgozott önmagán.
Nemcsak a tanfolyamon, hanem utána is.
Letette gyermekkori fájdalmait
Ahogy Zoli egyre jobban haladt előre a folyamatban, egyre több mindenre rájött magával kapcsolatban. Megismerte a Theta Healing meditáció és az önfejlesztés mögött húzódó pozitív lehetőségeket.
Megcsapta a változás szele.
Rájött, hogy egész idáig gyermekkori fájdalmakat és traumákat cipelt magával. Elhagyás, düh és neheztelés – ezek működtek benne tudatalatti szinten. Végül pedig betegségben csapódtak le, hogy végérvényesen megkeserítsék Zoli életét.
Fontos az (…), hogy kibogozzuk a múlthoz kötő szálainkat. (…) Lehet, hogy a mai életének egyes helyzetei újra-újraaktiválják a múlt sebeit. – Raphaelle Giordano
Ő azonban úgy döntött, nem békél meg jelenlegi helyzetével. Minél többet dolgozott magán, minél több munkát tett bele a folyamatba, annál szebben javultak a tünetei. Zoli megkönnyebbült. Meglátta, hogy van még számára remény.
Nem kell elveszítenie a munkáját.
Nem kell örökre így élnie…
Mindent a gyermekkori fájdalmakról, traumákról
Zoli története csak egy a sok közül. Jól példázza, hogy bár a gyermekkorunk már rég elmúlt, az ott szerzett sebek még mindig “rajtunk lehetnek”, bennünk élhetnek és meghatározhatják az életünket. A fájdalom, a megaláztatás, a trauma beleég a gyerekek tudatalattijába – úgy fut a háttérben, mint egy program a számítógépen.
A trauma olyan tapasztalat, amely fájdalmas vagy szomorú, gyakran tartós mentális és fizikai hatásokat eredményez – írja az Országos Mentális Egészségügyi Intézet (USA). [1]
Arról nem beszélve, hogy a kisgyermekek sokkal mélyebben, sokkal erőteljesebben tárolják mind a negatív, mind a pozitív emlékeket és szituációkat. Minden intenzív lelki teher sejtszinten is rögződhet.
A hamis én
Sok olyan ember jár-kel a világban, akik még felnőttként is gyermekkori sebeket hordoznak. Ezek többféle módon csapódhatnak le. Az egyik, ahogy Zoli eseténél is láthattuk, a betegség. Emellett azonban beszélhetünk a “hamis én” megteremtéséről is.
Amikor a gyermek nem kapja meg a kellő szeretetet, elkezd úgy viselkedni, amiről azt gondolja, hogy ezért majd szeretni fogják.
Eltemetnek érzelmeket, igényeket, végül elveszítik a kapcsolatot azzal, akik igazából lenni akarnak. Így születik meg a hamis én. [2]
Az áldozat
A következő, ami történhet, hogy a traumatikus élményeket átélő gyermekből egy úgynevezett áldozati gondolkodású felnőtt válik. A tudatalattijában rendszerint az a program fut, hogy ő áldozat. Ha gyermekként az volt, felnőttként is annak kell maradnia.
Nem tudja irányítani a környezetét és úgy érzi, nincs választása. Mert gyermekként sem volt. Pedig képes lenne megváltoztatni a helyzetét – jobban, mint hinné. [2]
Passzív agresszivitás
Ez akkor alakul ki, amikor a gyermek egy olyan családban nő fel, ahol a harag elfogadhatatlan. Ilyenkor a szülők is egészségtelenül fejezik ki a dühüket, és ez a minta átragad a gyermekre. Ő pedig felnőttként úgy gondolja majd, hogy a harag egy erőszakos érzelem, ezért el kell nyomni.
Mi történik azzal, aki nem tudja kifejezni a haragját? Benne ragad. Árt neki. Minél tovább táplálja, annál jobban. Végül pedig betegség, például rák formájában fog lecsapódni. [2]
Passzivitás
Ha a gyermeket elhanyagolják vagy elhagyják, hajlamos eltemetni a félelmét, a fájdalmát és a haragját. Végül a viselkedése átmegy passzivitásba. Ez a „tudom mit kellene tennem, mégsem azt csinálom” állapota.
Mivel ebben az esetben is az érzelmek elnyomásáról, meg nem éléséről van szó, szintén esélyes egy-két betegség kialakulása. [2]
Gyermekkori traumák feldolgozása
A traumák elkerülhetetlenek. Nem feltétlenül kell a legrosszabbra gondolni a szó hallatán. Akár egy ártatlannak tűnő, gyermeki kiközösítés is hordozhat magában traumatikus élményeket.
Egy dolgot tehetünk:
Tudatosan elkezdünk dolgozni önmagunkon. Mindannyian. Én is és te is. Az első lépés: ismerd fel a traumáidat, a mintáidat, az ismétlődő helyzeteket!
Onnan tudod, hogy valami akadályoz, ha folyton ugyanaz történik. Ismerős? Kétszer lépsz ugyanabba a folyóba. Vagy akár többször is.
Figyeld meg továbbá a gondolataidat? Melyek ismétlődnek? „Én csak egy áldozat vagyok.” „Én nem mondhatok nemet.” „El kell nyomnom a haragomat.” „Én nem vagyok elég jó.” „Engem senki sem szeret.” „Engem nem lehet szeretni.” Azokra figyelj, amelyek visszatérnek.
Vannak olyan fájdalmas emlékeid, amelyek még mindig úgy élnek benned, mintha csak tegnap történtek volna? Pedig már van annak tíz-húsz-harminc vagy még több éve is? Akkor valószínűleg szintén egy traumába botlottál.
Amennyiben megvannak ezek a minták és hitrendszerek, gondolatok, vegyél elő egy lapot és írd össze őket. Legyen ott előtted papírra vetve. Ha ezzel is megvagy, elkezdheted kidolgozni őket a Theta Healing technikával, amely az eddig ismert leghatékonyabb önfejlesztési forma.
Esettanulmányom szereplője, Zoli az Intuitív anatómia tanfolyamon sajátította el azt a tudást, amellyel a lehető leghatékonyabban lehet fellépni a betegségeket generáló érzések, traumák és öröklött minták ellen.
***
Hasznosnak vagy figyelemfelkeltőnek találtad a cikket? Küldd tovább annak az ismerősödnek, akinek szintén segítséget jelenthet.
***
Ha érdekelnek a tréningjeim, képzéseim, kattints az Eseménynaptárra.
Itt pedig az online is elérhető tananyagokat találod.
Várlak szeretettel bármelyik tanfolyamon vagy közelgő eseményen!
Forrás:
